Alig egy hete adták át a Nobeldíjakat. A korábbi évektől eltérően a díjazottak közül öten nem viseltek frakkot, ugyanis nők voltak. Véletlen ez a rekord vagy trendváltásról van szó? A szakértők véleménye is különböző. Egy dolog azonban világos: a 108 év díjazottjai többsége továbbra is férfi.
A közgazdasági díjak 40 éves történetében először kapja az elismerést egy nő, az amerikai Elinor Ostrom (76), megosztva honfitársával. Ostrom kiváló kutatója az emberi tényező meghatározó voltára fókuszáló területnek, mely egyben a közgazdaságtan egyik dinamikusan fejlődő ága napjainkban. Könyvét (Governing the Commons) a téma bibliájának tekintik. Mikor tudomására jutott díjazása, sietve kijelentette, nem szeretné egyedül felhasználni a díjjal járó pénzt, mert hasznosabb, ha az ötmillió koronát a kutatótársai és diákjai javára fordítja az Indiana Egyetemen.
A fizika tudományának díjazottjai között alig jobb a helyzet: Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban kapta meg - azóta nem találtak egy nőt sem méltónak erre.
Ada E Yonath (70) személyében 45 év elteltével találtak Nobeldíjra érdemes női kémikust. Az izraeli vegyészkutató ma ezzel odalép a két Curie (anya és lánya) valamint Dorothy Hodgkin mellé. Yonath professzor meghatódva értesült a díjról, mert 
gyerekkora óta példaképének tartotta, közeli szellemi rokonának érezte Marie Curie-t, s büszkeségének adott hangot, amiért bekerült az exkluziv női tudóstársaságba.
Elizabeth H Blackburn (61) és Carol W Greider (48) megosztva részelülnek az idei orvosi díjban. Greider 23 éves volt, amikor sikerült kimuttania a nemi- és össejtekben előforduló telomeros enzymet. E felfedezése alapvető jelentöséggel bírt a rákkutatásban, miután 
bizonyos ráksejtekben igen magas telomerosaktivitás. Mindketten bizakodók atekintetben, hogy a nők esélyei már a közeli jövőben nagyban javulnak a magas tudományos elismerések elnyerésére is.
Herta Müller (56) író esetében másfajta attitűddel találkozunk.Talán a romániai születésű német nő kelet-európai sorsa érződik át azokon a szavakon, melyeket megilletődve mondott, a háza előtt összesereglett újságíróknak: Ó nem, nem én kaptam a díjat, hanem a könyveim... nem az én személyem a fontos, hanem azok...
..................................................................................................................
A Nobeldíj 108 éve alatt mindössze 10 nö kapott természettudományos díjat. S ha mind a 802 díjazottat nézzük, közöttük mindössze 40 a nö.
A Feminista Initiativ párt szóvivője, Gudrun Schyman sem tűnik túl optimistának - de másként: nem sok jót vár, hiszen a világot éppen hátramentbe kapcsolják a vallás, a család szintjén kibontakozó fundamentalista változások.
Ebba Witt-Brattström, az egyik legnevesebb svéd gender kutató, a stockholmi Södertörns Főiskola Gender, történelem és kultúra szakának irodalomtörténet professzora pedig azt gondolja, hogy az idei fantasztikus női Nobel-év nem ismétlődik meg egyhamar. Hogy ezévben öt nő is van a díjazottak között-kivételes eset, s a véletlen müve. Nem várható, hogy a következő években valaha is megismétlődjék. Nem mintha nem volna elég női jelölt, de a döntőbizottságokban továbbra is férfiak ülnek.
Cecilia Jarlskog elméleti fizikus, a Lundi Egyetem professzora csak kicsit bizakodóbb, s így árnyalja a képet: nem a bizottságokban, sokkal inkább a társadalomban kell változásnak bekövetkeznie. 12 éven át maga is részt vett a bizottság munkájában, s nem látja olyan sötétnek a képet, mint a feministák: a fizikában többnyire 30-40 érlel meg egy Nobeldíjat - a nőket alig száz évvel ezelőtt engedték be a felsőoktatásba - így a két fizikai díj nem rossz eredmény. Az utóbbi évtizedekben már nem számítunk csodabogárnak, a nők pedig nagy lépésekben hozzák be elmaradásukat a fizika terén is. Lundban már három női doktoranduszunk van! A férfiak mégis jobbak? Jarlskog biztos benne: a bizottság mindig annak adta a díjat, akit a legjobbnak tatott. Egy betűt sem változtattunk a kritériumokon, hogy kitüntessünk egy nőt. Nincs A és B csapat.
2008-ban Françoise Barré-Sinoussi, francia kutatónő részesült az egyik orvosi díjban, 2007-ben egyedüli nőként, Doris Lessing britt író. 2006-ban és 2005-ben egy sem. Nem csoda, hogy a média minden év végén a gender-debattőrök szarkasztikus tiltakozásától hangos.
Michael Sohlman, a Nobel Alapítvány igazgatója: noha örvendetes a nők idei sikere, ez semmiféle találgatásra ne adjon okot a közeljövőre nézve - esetleg később, abban az értelemben, hogy akkor is a megelőző évtizedek legjelentősebb sikeret tükrözik majd a díjak - s a nemek javuló arányát is.
A Nobel-igazgató viccesnek szánta, de kesernyés mosolyt húzott az arcokra: pár éve egy Nobeldíjas tudós köszönőbeszédében kiemelte: kitüntetése feleségét is illeti - aki szintén kutató, de neki nincs felesége...
Kételkedik még valaki abban, hogy létezik üvegplafon?...
.....................................................................................
A >> Nobel Alapítvány honlapja minden információval
